Szemfenék vizsgálat

Ez egy egyszerű rutinvizsgálat, amely teljes körű információt ad a szemgolyó hátsó részének fő struktúráiról: látóideg, makula, érárkádok, perifériás retina és érhártya. A kapott eredmények segítenek diagnosztizálni és nyomon követni a különböző szempatológiákat, és végül eldönteni a páciens számára legmegfelelőbb kezelést. A legtöbb esetben szükséges a pupilla előzetes tágítása szemcsepp alkalmazásával, mivel a vizsgálat a pupillán keresztül történik.

Milyen szemfenék vizsgálati módok vannak?

Az oftalmoszkópiának különböző típusai vannak.

• Közvetlen (direkt) oftalmoszkópia: Egy elsötétített szobában fog ülni. A szemorvos ezt a vizsgálatot úgy végzi el, hogy fénysugarat idít a pupillán át egy szemészeti műszerrel. Egy oftalmoszkóp körülbelül akkora, mint egy zseblámpa. Könnyű és különböző kis lencsékkel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik a szemgolyó hátsó részének megtekintését.
• Közvetett (indirekt) oftalmoszkópia: A páciens félig fekvő helyzetben helyezkedik el. A szemész a fejen hordott eszközzel nagyon erős fényt bocsát a szembe. (A műszer úgy néz ki, mint egy bányászlámpa.) Az orvos a szem hátsó részét a szemhez közeli lencsén keresztül nézi. Kis, tompa szondával nyomást lehet gyakorolni a szemre. Arra kéri, hogy nézzen különböző irányokba. Ezt a vizsgátot általában levált a retina esetében használják.
• Réslámpás vizsgálat: A beteg leül egy székre, az állát és a homlokát egy támaszra helyezve tartja a fejét. A réslámpa mikroszkóp részét és a szem elejéhez közel elhelyezett apró lencsét fogja használni. Ezzel a technikával nagyjából ugyanazt láthatja, mint az indirekt szemészeti vizsgálattal, csak nagyobb nagyítással és szűkebb látómezővel.

A szemfenék vizsgálat fáj?

Az erős fény kellemetlen lesz, de a teszt nem fájdalmas.
Rövid időre képeket láthat, miután a fény a szemébe világít. Az indirekt ophthalmoscopiával erősebb a fény, így gyakoribb lehet az utóképek látása.
Az indirekt oftalmoszkópia során a szemre nehezedő nyomás kissé kellemetlen lehet, de nem szabad fájdalmasnak lennie.
Ha a szakorvos szemcseppeket használ, azok rövid ideig csíphetnek, amikor a szembe kerülnek. Szokatlan ízt is érezhet a szájában.

Minden érrendszeri rendellenesség, beleértve a magas vérnyomást, a cukorbetegséget vagy az érelmeszesedést, változásokat okoz a szem ereiben. Feltételezzük, hogy a test ereinek állapota megegyezik a szemfenéki erek állapotával. Ennek alapján meghatározható az általános betegség progressziójának stádiuma a szembetegségtől függően. Sok szembetegséget csak ezzel a vizsgálattal lehet megbízhatóan kimutatni - olyan stádiumban, amikor még nem érez tüneteket. Különösen a súlyos betegségeket gyakran csak ebben a korai szakaszban lehet sikeresen kezelni.

• Makuladegeneráció - a retina központi régiójának  fokozatosan romló károsodása;
• Érelzáródás és trombózis - keringési rendellenességek a központi artériában és a központi vénában;
• Retinitis - a retina gyulladása;
• A retina perifériájának  degenerációja;
• Szürkehályog - a szemlencse homályosodása;
• Szem melanoma - rosszindulatú daganat, amely a szemhéjat, az érhártyát vagy a kötőhártyát érinti;
  

A szemfenéki vizsgálatot követően a beteg meghatározott ideig ne vezessen autót és más módon se vegyen részt aktívan a közforgalomban. Mivel a pupillák gyógyszer hatására kitágulnak, már nem tudnak alkalmazkodni a környezet fényviszonyaihoz és nem tudnak közelre és távolra látni. A látás homályossá válik, és a szem a normálnál érzékenyebb a fényre. Ennek eredményeként a szokásosnál sokkal rosszabbul lát, és gyakran nem tudja helyesen megbecsülni a távolságokat és a sebességeket. A pupillatágító szemcseppek hatása azonban általában körülbelül három-öt óra elteltével elmúlik, és a beteg ismét korlátozás nélkül részt vehet a forgalomban. A vizsgálathoz szükséges pupilla kitágítása természetesen nem jár további következményekkel sem a szemre, sem a látásra nézve.